A legtöbb harcművészettel ellentétben a capoeirában rendkívül nagy szerepe van a zenének, azon belül a hagyományos hangszereken való játéknak, a tapsnak és az éneknek. A zene ritmusa adja a roda szívverését, meghatározza a játék ütemét, stílusát, és energiát ad a körben küzdő két ember számára. Ha nem elég lelkes az ének, ha nem jó az ütem, akkor a jôgo sem lesz jó, mert hiányozni fog belőle a nélkülözhetetlen életerő, az axé.

A legalapvetőbb hangszer, mely egyben a capoeira jelképe is, a berimbau. Ez egy afrikai eredetű, íjra hasonlító ütős hangszer, az afro-brazil kultúra alaphangszere. Egy igen hajlékony, ugyanakkor erős fát fémhúrral feszítenek meg, amire rezonátorként egy tököt (cabeça – fej) erősítenek. A megfeszített húrt egy pálcával ütik, melynek hangmagasságát és hangszínét egy érmével vagy egy kővel szabályozzák. Három alaphanggal gazdálkodnak: egyiknél a követ erősen rászorítják a húrra, a következőnél épphogy érintik, míg a harmadik típusnál a kő nélkül, a cabeçát a testhez közelítve egy öblösebb hangot szólaltatnak meg. Az alaphangok ütemes variálásával igen változatos, kifejező ritmusokat játszhat a hozzáértő kéz. A berimbauhoz tartozik még egy kiegészítő, a caxixi, mely egy apró, fonott, kavicsokat tartalmazó zárt kosárka, és az ütőpálcát tartó kéz fogja. Játék közben a zene ütemével együtt szólal meg. A cabeça mérete szerint háromféle berimbaut különböztetünk meg: A gunga a legnagyobb, ennek van a legmélyebb hangja. Adja a basszust és tartja az alapritmust. A medio közepes méretű, tartja a ritmust és a középhangot. A viola a legkisebb méretű, és improvizál az alap ritmus fölé. A roda kezdetekor mindig a gunga szólal meg először, és hozzá csatlakozik a többi berimbau.

Őket követi az atabaque, ami a közismert konga-dobokhoz hasonlít. Több méretben is előfordul, ettől függően játszhatnak rajta állva és ülve is.

Az atabaque-kal nagyjából egy időben csatlakozik a panderio, melyet felénk csörgődobként azonosítunk. Ezzel a legtöbb helyen véget is ér a hangszerek sora, de elfordulhatnak még további ritmushangszerek, mint a reco-reco és az agogô.

A hangszereket követően a kört alkotók tapsukkal átveszik a kialakult ütemet, majd a roda vezetője aki általában a berimbaun játszik- énekelni kezd. A legtöbb dal felépítése olyan, hogy felváltva énekelnek a vezető és a roda résztvevői, ezzel egyfajta párbeszédet alakítanak ki. A dalok portugál nyelvűek. Léteznek kifejezetten bizonyos harcstílusokhoz íródott dalok, a különböző csoportok saját dalai, megemlékezések Mestre Bimbáról, de általánosságban elmondható, hogy többségük a capoeiráról, annak élvezetéről, veszélyeiről vagy jellemző pillanatairól szól.

A capoeira hangszerei

Fontos tudni, hogy a zenének nagy szerepe van a tanulók fizikai és pszichikai fejlődésében is. A zene energiája a roda minden résztvevőjére nagy hatással van, bár a középen küzdőkben összpontosul. Aki egy erős jôgoban vesz részt, teljesen kimerül, pedig csak néhány percet töltött el a körben. Mégis amikor kiáll, ziháló lélegzete pillanatok alatt csillapodik, ahogy újra tapsolni és énekelni kezd, fáradtságán másodpercek alatt képes túllépni. Mélységes belső ellazulás, eufórikus boldogság és óriási mennyiségű energia-felszabadulás történik, melyből feltöltődik, és ismét a kör közepére indul, hogy játssza a jôgo de capoeirát.